Gyógyító masszázs: kinek, és mikor ajánlott?

Napjainkban a masszázs reneszánszát éli. Nem véletlenül, hiszen a szakszerűen végzett masszírozó mozdulatok csodákra képesek: harmonizálják az emberi szervezetet és nem csupán a testre, hanem a lélekre és a szellemre is nagy hatást gyakorolnak. Az ókori masszázstechnikákból fejlődött ki az újkorban elterjedt módszerek két nagy csoportja, a klasszikus-, és a reflexzóna masszázs. Hogy mikor lehet és kell ezeket alkalmazni, arról esik most néhány szó.

A klasszikus masszírozás módszerével megszüntethető a vénás-, és a nyirokrendszer pangása, az izomtónust szabályozni, a lokális vérkeringt javítani lehet. Masszírozással – többek között - fokozható az  izomzat oxigén-ellátása, csillapítható a fájdalom, megszünetehetők a szöveti letapadások A klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, vibrálás. Simítással főleg a vénás-, és nyirokpangás szüntethető meg, de az idegrendszerre kifejtett nyugtató hatása sem elhanyagolható. A gyúrás főleg a nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható technika. A hát lapos izmainak nyújtása görgetéssel végezhető. A dörzsölő mozdulatok hatására a bőr hízósejtjeiből hisztamin szabadul fel, amely a bőr kipirulásához, az érfal áteresztőképességének fokozódásához vezet. Az ütögetés rövid, veregető mozdulatokból áll. A hát és a mellkas apró mozdulatokkal való ütögetése igen hasznos lehet a krónikus bronchitisben, vagy az idős betegek hiposztatikus tüdőgyulladásában, mivel elősegíti a letapatt váladék oldódását, köpettel való ürítését. A vibráció fájdalomcsillapító és izomlazító hatást fejt ki. A lábak rázogatásával a hasüreg szerveit, izomzatát lehet befolyásolni.

A reflexzóna masszázs a szegmentális reflexek kialakításán alapul. Ezáltal a szervekhez, szervrendszerekhez elektromos inger érkezik, amely az adott szervek működését befolyásolja. Számos válfaja ismert: kötőszöveti masszázs, a periosteum-kezelés, a kolon-terápia, a talp-, illetve tenyérmasszázs. Ha a belső szervek valamelyike - epehólyag, gyomor, tüdő - beteg, akkor a törzs különböző helyeinek tapintása során zónák fedezhetők föl. A zónák - vagyis kötőszöveti kötegek - sokszor szabad szemmel is jól látható kitüremkedések, vagy éppen „besüppedések” a testen. Minden kötőszöveti zónához rendelhető egy-egy szerv, így a kötőszöveti masszázs során az egyes zónákhoz tartozó szervek működését lehet befolyásolni. 

A periosteum, azaz a csonthátya-kezelés ritmikusan végzett, pontszerű nyomómozdulatokból álló masszázsfajta, amelyet a megfelelő csontfelületen végeznek. A nyomás fáj: ez a fájdalom elleningerként viselkedik, és - a központi gátló rendszer aktiválása révén - izomlazító, fájdalomcsillapító hatást hoz létre.
A kolonkezelés, vagyis a vastagbél-masszírozás a has bizonyos, jól meghatározott pontjait érinti. Lényegében reflexzóna kezelésről van szó, amelynek során befolyásolható a vastagbél idegfonatainak tónusa és perisztaltikája. Krónikus székrekedés, epeúti megbetegedések, nyombélfekély, stb. esetén javasolható.
A talpmasszázs során a masszőr a talpat gondolatban kétszer öt zónára osztja, amelyekben a különböző szervterületek helyezkednek el. A talp bizonyos pontjainak erőteljes nyomása fájdalomérzetet vált ki: ennek hatására az elsődleges fájdalom csökken, a talp keringése javul, s jobb lesz a közérzet is. 

A tenyérmasszázs lényege, hogy a tenyér bizonyos pontjaira gyakorolt nyomás és a körkörös mozdulatok -  az erek mentén húzódó idegszálakon keresztül - idegimpulzust váltanak ki, amely végül a gerincvelőbe, majd innen a megfelelő szervekhez, az agyhoz jut. Igy végül energiacsere alakul ki. A terápiát mindig a hüvelykujjal végzik. A jobb kézen az óramutatóval megegyező, míg a bal kézen azzal ellentétes a körző mozgás iránya mialatt a masszőr yomást gyakorol a masszírozandó pontra. Ezzel a megfelelő szervek energiát kapnak. Abban az esetben, ha erős fájdalom jelentkezik, a masszírozást óvatosan kell folyatatni, és fokozatosan szabad csak növelni a nyomás erősségét. Ez jelzi, hogy az adott szerv működésében rendellenesség van. A módszer segítségével a vázizom és a különféle szervek regenerációját biztosíthatjuk, akár saját magunknak is.

dr. Boros Szilvia, sportorvos, életmódtanácsadó