Mitől alakulhat ki kóma?

Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Amikor tompult állapotban vagyunk, az éberségi szintünk csökken ugyan, de eszméletünket nem veszítjük el. A kábulat vagy a bódulat állapotában a beteg leginkább a mély alváshoz hasonlító állapotban van: erős fájdalomingerekre, csipkedésre, szurkálásra, hangos zajra, rázogatásra magához tér néhány pillanatra – vagyis ébreszthető –, de ingerek híján azonnal visszasüllyed. A kóma ennél is mélyebb állapot, a beteg ilyen esetben egyáltalán nem ébreszthető fel.

Ernyedt állapot. Ebből könnyű felébredni

Forrás: sxc.hu

Kökény Zoltán traumatológus azt mondja, hogy a kómának is különböző mélységi szintjei vannak. „A felületesebb kómában a beteg a fájdalomingerre elhárító mozdulatot tesz, igyekszik például elsodorni az őt megütő kezet, de nem ébred fel. Ha mélyebb a kóma, a fájdalomra csak önkéntelen, céltalan mozdulattal reagál, később még ezzel sem. Tovább mélyülő kóma esetén a reflexek – térdreflex, pupillareflex – kiesnek, de a légzés és a keringés fennmarad. Az agyhalál küszöbén azonban ezek az életfunkciók is már csak gépek és gyógyszerek segítségével tarthatók fent. Az, hogy az agy melyik részén történt károsodás, időnként abból is következtetni lehet, hogy a beteg milyen testtartásban fekszik az ágyban” – magyarázza a szakember.

A kérdésre, hogy mi idézheti elő ezt az állapotot a traumatológus a következőket sorolja: a fejsérülés az, ami közvetlenül is okozhat súlyos agykárosodást, de a koponyán belül kialakuló vérömleny vagy agyvizenyő is képes a zárt, kemény, csontos koponyaüregen belül összenyomni az agyállományt úgy, hogy az agykárosodáshoz vezessen. Az agyi erek elzáródása bizonyos agyi területek akut vérellátási zavarán, vagyis oxigénhiányon keresztül okozhat kómát. Az oxigénhiányra igen érzékeny agyszövet súlyosan károsodhat a percekig tartó hipoxiában – például gázmérgezés során –, de ugyanígy agykárosodáshoz vezethet a szívinfarktus okozta szívmegállás is, feltéve, hogy ezekből az állapotokból még a klinikai halál idejében kikerül a beteg. A cukorbetegeknél viszonylag gyakori a magas vércukorszint miatt bekövetkező kóma. Ez rendszerint jól kezelhető, és ha a beteg idejében kórházba kerül, és a betegségét felismerik, akkor órák alatt javulhat a tudatállapota. Ellenkező esetben azonban az életveszélyes folyamat nem állítható meg – hívja fel a figyelmet Kökény doktor.

Az eszméletvesztés bekövetkezhet egy pillanat alatt – például fejsérülés vagy agyvérzés esetén –, de kialakulhat lassan, fokozatosan is, például mérgezések vagy anyagcserezavarok esetén. A komatózus állapot tarthat percekig, vagy akár évekig is, de ez persze függ a kiváltó októl, a lehetséges beavatkozásoktól. A kiváltó ok felismerését természetesen segíti a kórelőzmény. Baleseteknél, agyvérzésnél, agyértrombózisnál értelme lehet a képalkotó vizsgálatok, például a komputertomográfia elvégzésének.

A kómában fekvő beteg – az alapbetegség kezelése mellett – nagyon gondos ápolást igényel, mert a súlyos, életet veszélyeztető, főleg fertőzéses szövődmények – tüdőgyulladás, felfekvés stb. – kialakulása igen gyakori, és ezek még tovább rontják a beteg életkilátásait.