Mi vár a házasságon kívüli gyermekre?

Zabigyerek, fattyú, kakukkfióka, balkézről való, törvénytelen gyermek – a nem tradicionális családba született csecsemőt még ma is rengeteg pejoratív néven emlegetik. Ócska, régi szavak, de a szerelemgyerekek még mindig kifejezetten hátrányban vannak a házaspárok újszülöttjeihez képest. A papír nélküli család helyzete groteszk: a nem házas pároknak azt kell bizonyítaniuk, hogy nincsenek összeházasodva és nem élnek regisztrált élettársi kapcsolatban, ha azt szeretnék, hogy az apa nevét viselje az újszülött.

Év elején több száz csecsemő anyakönyvezése lett rutineljárás helyett időrabló procedúra egy új jogszabály miatt. Sem a szülők, sem az anyakönyvi hivatalok nem voltak felkészítve arra, hogy ha az apa és az anya nem házas, a gyermek születésének anyakönyvezéshez azt is bizonyítaniuk kell – méghozzá közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy az anya a fogantatás időpontjában nem volt senkinek a regisztrált élettársa, vagy több regisztrált élettársi kapcsolatban is élt. Már amennyiben a pár azt szeretné, hogy az apa nevét viselje a gyermek – és élvezze az ezzel járó jogokat. 

Keresési felület. Felkészületlenül

Forrás: magyarorszag.hu

Ehhez eddig elég volt, hogy az újszülött apja nyilatkozzon az apaságról, hivatalosan „teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozatot” tegyen az anya lakhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. Ez a rész nem is változott, az apa és az anya ideális esetben még a közös gyermekük megszületése előtt elintézi az apasági nyilatkozatot. Az eljárás illetékmentes, azaz nem kerül pénzbe a szülőknek, és mintegy fél órát vesz igénybe. A szükséges dokumentumok ehhez: személyi igazolvány, lakcímkártya, a terheskönyv (az eredeti és az első két oldal másolata), az anya terhesgondozását végző orvos által kiállított, a fogantatás és a szülés várható időpontját dokumentáló igazolás, az anya családi állapotát igazoló dokumentum. Ha hajadon, az okmányirodában kell kikérnie a népesség-nyilvántartó igazolását, ha elvált, akkor abban az anyakönyvi hivatalban, ahol anno férjhez ment, kiállítanak kétezer forint ellenében egy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot, amin szerepel, hogy elvált. Elváltaknak a biztonság kedvéért érdemes a jogerős válóperi ítéletet is előkeresni, mert előfordulhat, hogy ezt is kérik. Ekkor már csak a gyermek születési nevére vonatkozó egybehangzó nyilatkozatra van szükség, és nyilatkozhatnak is az apaságról. Négy példányban, amiből egyet a kórházban kell átadni az anyakönyvezés intézéséhez.
 
A kórházi dokumentumok paksamétában azonban a 2010. január 1-jétől érvényes új családjogi törvény értelmében szerepelnie kell még egy tanúsítványnak: a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától (MOKK) származó, az anya státuszáról szóló igazolásnak, amit az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából kérnek le. Logikus lenne, hogy az ember maga kikéri a MOKK-tól az igazolást. Csakhogy magánszemélynek a MOKK nem köteles adatot szolgáltatni.

Nyilvánvaló lenne, hogy az illetékes anyakönyvvezető lehívja az adatbázisból az igazolást – ugyanúgy, mint a központi adatbázisból azt lehet ellenőrizni, házasok-e a felek – gombnyomásra, azonnal, és a szülőknek sem kellene érte fizetni. 2010. év elején azt ígérték, február 13-ra hozzáférést biztosítanak az anyakönyvvezetőknek a MOKK ezen adatbázisához, de ez azóta sem történt meg. Így marad az a lehetőség, hogy a pár közjegyzőhöz fordul, intézkedik és fizet.

Csakhogy hiába az orvosi igazolás a fogantatás vélhető időpontjáról, az anyakönyvezéshez a születés utáni időpontban kiállított „nem élettárs”-igazolás szükséges. A baba születése előtt tehát nem lehet elintézni mindent, azaz a gyermekágyas asszonynak kellene gátsebbel vagy császármetszés után, két etetés között a közjegyzőnél intézkednie, ha szeretné, hogy az újszülöttjének minél előbb legyen anyakönyvi kivonata. Ami nem nagyon várhat, hiszen erre feltétlenül szüksége van 60 napon belül, ha nem akarja kockáztatni, hogy elesik a neki járó támogatások egy részétől.

Mivel a jó szándékú kórházi alkalmazottak és az anyakönyvvezetők sem akarják ennek kitenni a kismamákat, leleményes megoldásokat eszeltek ki. Az egyik, szúrópróbaszerűen megkeresett anyakönyvi hivatalban például még a gyermek születése előtt kiállítják a teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozatot, illetve a szülők büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak arról, hogy nem bejegyzett élettársak. A szülés után az apa visszakéri a kórháztól az anya személyi igazolványát, elmegy az anya meghatalmazásával és a személyi igazolvánnyal egy közjegyzőhöz, kikéreti a közjegyzővel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából az okiratot, visszamegy a kórházba – ahol addig visszatartják a baba dokumentumait -, hozzácsatolják a paksamétához az igazolást, és ekkor küldik el anyakönyvezésre az újszülött papírjait a kórházból a helyileg illetékes anyakönyvi hivatalba.
 
Még mielőtt bárki vállat vonna és „elszigetelt eseteket” emlegetne, fontos tudni, hogy egyre többen vállalnak házasságon kívül  gyermeket a nemzetközi trendnek megfelelően itthon is. Míg 1990-ben a gyermekek 13 százaléka érkezett élettársi kapcsolatban élő szülőkhöz, 2008-ban ez a szám már a negyven százalék közelébe került – áll a KSH Népességtudományi Kutató Intézet Demográfiai Portré 2009 című kiadványában. 

A Medizóna által megkérdezett egyik nagy budapesti kerület anyakönyvvezetője ugyanakkor arról számolt be, hogy idén a napi átlagos 15 újszülött-anyakönyvezésből 10 gyermek házasságon kívül születik – a 2010-es statisztika tehát még markánsabb különbségeket mutat majd várhatóan.