Mit jelez a szabálytalan szívverés?

Ha csak ritkán érezhető jelenségről van szó, nem kell megijedni, ez még nem utal kóros elváltozásra. Ugyanakkor, ha a szív többször, akár tartósan is össze-vissza ver, akkor bizony már ritmuszavarra kell gyanakodni, és nem kerülhető el a szakorvos felkeresése. Ahogy Szirmák Eszter kardiológus mondja, fiatalabb korban ritkábban találkoznak ezzel a gonddal, viszont ennél a korosztálynál mindig érzi a beteg, ha valami baj van. Az idősebbeket érinti erőteljesebben a ritmuszavar, ők viszont nem minden esetben veszik észre, hogy a szívük nem jól működik. Pedig legalább 5-10 százalékuknál jelen van az egyik leggyakoribb ritmuszavar, amit pitvarremegésnek, azaz pitvarfibrillációnak hívnak.

Ütemes dobolás. Baj, ha nem így van

Forrás: sxc.hu

Hogy megértsük, mi is történik ilyenkor, először némi működési magyarázattal szolgál szakértőnk. „A vér először a pitvarokba kerül, onnan pedig a kamrákba: innen lökődik ki a nagyerek felé. A bal kamrából a friss, oxigéndús vér a test vérerei, míg a jobb kamrából az elhasznált, frissülésre váró vér a tüdő felé indul el. Normálisan a pitvarok percenként hetvenkétszer telítődnek meg vérrel és ugyanennyiszer lökik át a vért a kamrákba, amik szintén ugyanilyen ütemben dolgoznak. Ez a ritmusos szívműködés biztosítja azt, hogy a szív pitvarai és kamrái a lehető legnagyobb mennyiségű vért juttassák tovább a test szövetei, és - frissítés miatt - a tüdő felé. Ha ebben a pontos ütemben valamilyen zavar támad, a szív hasznos munkája csökken, kevesebb vért tud továbbítani. Nos, ilyen zavar lehet a már említett pitvarremegés, és a pitvarlebegés, a pitvari flutter” – avat be a testünk egyik alapfolyamatába a kardiológus.   

Ami nagy veszélyt jelenthet az az, hogy a szabálytalanul verő szívben vérrög alakulhat ki. Ennek oka, hogy ritmuszavar esetén a pitvar nem tud minden ütés alkalmával teljes egészben kiürülni, ezért aztán kisebb-nagyobb vérmennyiség mindig a pitvarban marad: ebben a pangó vérben aztán könnyen keletkezik vérrög. Az alvadék darabjai leszakadhatnak, s a bal kamrába, majd a vérkeringésbe jutva a kisebb artériák elzáródásához vezetnek. A véralvadékok általában akkor válnak le, amikor a pitvarok ismét normális ütemben vernek. Az agyi artériában létrejövő embólia agylágyuláshoz vezet, sokszor ez az első tünete a ritmuszavarnak. Ahogy szakértőnk mondja, a pitvarlebegés ritkán marad fenn, általában hirtelen keletkezik, és néhány perctől akár pár napig is eltarthat, ám ritkán az is előfordul, hogy évekig is fennáll. A pitvarremegés gyakran állandósul, szabálytalan, de normális frekvenciájú szívműködést okozva. A két ritmuszavar sokszor ugyanazoknál a betegeknél jelentkezik, és az is jellemző, hogy az egyik átmehet a másikba. Idült tüdőbetegségekben, pajzsmirigy-túlműködésben, veleszületett szívhibákat helyreállító műtétek után, illetve bizonyos szívizom- elfajulás esetén is kialakulhatnak. Nem árt tudni, hogy ez utóbbi betegség egyik kiváltója az éveken át fennálló, nem kellően kezelt magasvérnyomás-betegség is lehet.

Sportolás, fizikai munka, vagy éppen izgalom esetén is szapora, de szabályos a szívverésünk, akárcsak láz esetén. Ám ha minden megmagyarázható ok nélkül, néhány napon át, percenként 100 feletti ritmusos pulzust tapintunk, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ugyanez a teendő, ha bármilyen zavart érzünk a szívünk ritmusában, mert az esetleges baj hátterét mindenképpen tisztázni kell, hogy elkezdődhessen a megfelelő kezelés.