H1N1: hisztériakeltés lenne a világjárvány?

Jóllehet, a járvány intenzitása az utóbbi hetekben Nyugat-Európában csökkent, a tél végéig egy pillanatra sem lanyhulhat a figyelem – véli John Oxford, Nagy-Britannia egyik vezető virológusa. „A vírus mindig mutálódhat, eddig nem támadta az időseket, de bekövetkezhet ez is. Akkor pedig sokkal nagyobb lesz a halálozási szám. Nem is szólva arról, hogy jövő télen is visszatérhet a világjárvány” – óvott a veszélyek lebecsülésétől a professzor. Egyébként a britek is jelentősen túlrendelték magukat az oltóanyagból, ezért magyarázkodásra kényszerült Sir Liam Donaldson országos tiszti főorvos is, aki a nyár elején még 60 ezer halálesetet prognosztizált, majd néhány hónappal később ezerre redukálta az áldozatok várható számát. Nem lehetett előre tudni, hogyan alakul a járvány – kelt a tiszti főorvos védelmére a nagy tekintélyű London School of Hygiene and Tropical Medicine egészségpolitikai szakértője, Sandra Mounier-Jack. Hozzátette: „szerencsések vagyunk, hogy nem következett be a legrosszabb. Eddig a szigetországban 360-an vesztették életüket az új influenza miatt, ami a járvány elleni felkészülésnek is köszönhető.”

Sokan abból kiindulva tartják jelentéktelennek a világpandémiát, hogy a szezonális influenza a WHO becslése szerint évente világszerte 250–500 ezer halálos áldozatot szed. Az USA járványügyi központja, a CDC pedig évi 36–40 ezerre teszi a „hagyományos” influenza okozta amerikai emberveszteséget. Ehhez képest a mostani 13 ezer halálos áldozatról szóló világadat és a 10 ezret közelítő amerikai nem tűnik igazán aggasztónak. Csakhogy – magyarázza a WHO a különbséget – a szezonális influenza 90 százalékban az esendő idősek számára végzetes, a mostani új viszont az egészséges fiatalok, a terhes nők és a kisgyermekek körében is súlyos lefolyású lehet. Azt is fontos tudni, hogy az influenzahalálozás számolási metódusa a 19. században alakult ki, és statisztikai módszerekkel készülnek a becslések. Lényegében azon alapulnak, hogy a járványos időszakban mekkora a többlethalálozás. Ez egyszerűbb ugyanis, mint a több betegségtől szenvedő időseknél egyértelműen eldönteni, mitől következett be a tüdőgyulladás vagy a keringésleállás. Mivel az új vírus terjedését, megbetegítőképességét kiemelten figyelik a nemzeti és a nemzetközi járványügyi szervezetek, az influenzagyanús halálesetek számbavételénél a laboratóriumi teszttel igazolt eseteket összesítik. Tél közepén még nem lehet azonban végleges adatokkal szolgálni, hiszen az áldozatok száma jelentősen növekedhet a H1N1 dél-ázsiai, észak-afrikai és kelet-európai terjedésével – figyelmeztetett Keiji Fukuda.

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.