Dohányzás: 580 rúd fejenként

„A dohányfüst gyulladás- és rákkeltő alkotórészei közvetlenül károsíthatják a nyálkahártyákat és a szerveket azon az úton, amelyet bejárnak a testünkben: elsősorban a légutak, a gyomor- és bélrendszer, illetve a húgyutak károsodása vezethető vissza az ilyen jellegű, elsődleges hatásokra" – szögezi le Mucsi János tüdőgyógyász. A legálisan árult méreg káros hatásai azonban ezzel nem értek véget: a dohányfüst szűkíti az ereket, növeli a vérnyomást, szaporábbá válik a pulzus, romlik az egyes szervek vérellátása. Hidegebbé válik a bőr, merevedési zavar, magasvérnyomás-betegség, szívizom-károsodás vagy éppen agyi katasztrófa is kialakulhat. És ne hagyjuk ki: a nikotin függőséget okoz, amely újra és újra rákényszeríti a dohányost arra, hogy rágyújtson. A tüdőgyógyász tapasztalata szerint bár a cigarettafüggők többsége tisztában van az említett szövődményekkel, mégsem tud vagy akar lemondani a szenvedélyéről. Ahogy mondja, minden harmadik ember dohányzik, s ezzel nem csupán saját magát teszi ki veszélynek.

Füsteregetés. Nőkre veszélyesebb

Forrás: sxc.hu

A becslések szerint mások cigarettafüstjének belélegzése miatt évente mintegy 2300-an veszítik életüket Magyarországon: ez több mint a kétszerese annak, ahányan közlekedési balesetben haltak meg az utakon az elmúlt esztendőben – hívja fel a figyelmet egy döbbenetes adatra a szakember. A passzív dohányzás különösen a gyerekekre veszélyes: a bölcsőhalál 60 százaléka megelőzhető lenne, ha egyik szülő sem dohányozna. Sokan nem tudják, de fontos lenne minél többször elmondani: ha egy férfi dohányzik, negyedével megnöveli annak a kockázatát, hogy a partnere emlőrákos lesz. Jobban oda kell figyelnünk másokra: például nem szerencsés munkahelyeken, közintézményekben a bejárat mellé, vagy a forgalmasabb helyek közelébe tenni a kijelölt dohányzóhelyeket, mert így minden belépőt arra kényszerítünk, hogy belélegezze mások cigarettafüstjét.
 
Minél régebben és erősebben dohányzik valaki, annál nagyobb a különböző betegségek kialakulásának kockázata, ám az egyéni érzékenységben óriási különbségek vannak. „Van, aki napi három doboz cigarettát szív el 60 éven át, és 80 évesen elüti egy autó, és van, aki csak tíz éven át szívott el 5-10 szálat, mégis ötvenévesen hal meg tüdőrákban" – így Mucsi doktor. Általánosságban azonban elmondható, hogy akik fiatal korukban kezdenek dohányozni, és nem hagyják abba, azok közül minden második, valamilyen dohányzás okozta betegségben hal meg idő előtt. A nőkre veszélyesebb a cigaretta, különösen azokra, akik tizenéves korukban szoknak rá. A következő számok is jelzésértékűek: nagyjából azt mondhatjuk, hogy öt dohányos férfiből kettő, míg öt dohányos nőből három hal meg valamilyen dohányzás okozta betegségben. Tíz dohányos férfi közül egynél várható a tüdőrák kialakulása, míg tíz dohányos nő közül – előreláthatólag –kettőnél alakul majd ki tüdőrák.

A dohányosok átlagosan 10-15 évvel élnek rövidebb ideig – kétharmaduk nyugdíjas koruk előtt meghal –, és háromszor több időt töltenek táppénzen, mint a nemdohányzók - sorolja a dohányzás okozta károkat a szakorvos. „Nem állnak rendelkezésünkre összehasonlító adatok arról, hogy a pipázás, vagy a szivarozás kevésbé viselné meg a testünket, mint a cigaretta, csupán az biztos, hogy kevesebb dohányfüst kisebb veszélyt jelent" – reagál a tüdőgyógyász azon kérdésünkre van-e különbség a dohányzás különféle formái között a veszélyeket tekintve. A pipa veszélyesebb a szájüregben, a szivar viszont rövid időn belül jelent igen nagy terhelést a szervezetnek, de mivel a cigarettát használják a legtöbben és leggyakrabban, ezért ez szedi a legtöbb áldozatot. De a sokak által ártalmatlannak hitt vízipipa füstje is nagy mennyiségben tartalmazza mindazokat a károsító anyagokat, amelyek a dohányfüst alkotói. Lehetnek tehát eltérések, ám az egyértelmű, hogy a dohányzás valamennyi formája, és bármilyen füst belégzése káros az egészségünkre.