A magas vérnyomás szövődményei

A cukorbetegség mellett a magas vérnyomás a leggyakoribb rizikótényezője és szövődménye a veseelégtelenségnek. Paradox módon a vesék csökkent működése hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, a hipertónia pedig károsítja a szerveket, amelyek nem tudják megfelelően kiszűrni az anyagcsere melléktermékeket a vérből, szabályozni a folyadékháztartást, a vér elektrolit szintjét. A szervezet számára nélkülözhetetlen D-vitamin is a vesékben termelődik, amelynek hiánya – akárcsak a dohányzás és a tartós elhízás – növeli a vesebetegségek kockázatát. "Ezért a kezelés és a megelőzés szempontjából elengedhetetlen a vérnyomás beállítása, szinten tartása; az optimális érték 140/90 hgmm, szívinfarktuson, stroke-on átesett betegnél azonban 130/80 hgmm alatt van” - hangsúlyozza Kiss István nefrológus főorvos.

A betegség lassan hónapok, évek alatt szinte észrevétlenül fejlődik ki. A vesék egyre nehezebben szűrik ki a vérben felhalmozódó mérgező anyagokat, a vörösvérsejtek csökkent termelése pedig kimerültséget, levertséget, vérszegénységet okoz. A szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége jelentősen gyengül. A vérben felgyülemlő anyagcsere melléktermékek károsíthatják az izmokat és idegeket, ami izomrángásokat és gyengeséget, görcsöket, emésztési zavarokat, étvágytalanságot, hányingert, hányást, rossz szájízt eredményez. Az előrehaladott veseelégtelenség gyakran bélfekéllyel, vérzéssekkel társul. A beteg vesék képtelenek kiválasztani a felesleges sót és vizet, amelynek visszatartása szívelégtelenséghez vezethet. A bőr színe sárgás-barnássá válik, a szervezetben felhalmozódott karbamid a verejtékezés során fehér por, úgynevezett urémiás zúzmara formájában kristályosodik ki a bőr felszínén.

„A veseelégtelenség kezelés nélkül végzetes; gyakran csak hirtelen rosszullét, akut vese- leállás esetén derül fény a problémára, amikor az érintett már művese kezelésre szorul, pedig a betegség laborvizsgálatokkal megbízhatóan kimutatható" - hangsúlyozza Szalamanov Zsuzsanna a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratórium elnöke. Majd folytatja: ezért nagyon fontos, hogy évente legalább egyszer kérjünk háziorvosunktól vér és vizeletvizsgálatot. Idült veseelégtelenség esetén a vér enyhén savassá válik. 

A karbamid és a kreatinin – amelyet normális körülmények között a vese kiszűr – megjelenik a vérben, a káliumszint általában normális vagy emelkedett, a foszfáttartalom nő a kalcium viszont csökken. A vizelet térfogata az elfogyasztott folyadékmennyiség ellenére változatlan marad (1-4 liter naponta), ugyanakkor kóros sejtfajták, só-kicsapódás is megjelenik a vizeletben.

A betegség kezelésében elengedhetetlen a nátrium, víz, sav-lúg háztartás egyensúlyának helyreállítása, a mérgező anyagok eltávolítása, a szívelégtelenség, a hipertónia, a fertőzések, az emelkedett kálium, a csökkent kalciumszint normalizálása. Az alacsony fehérje, zsír és káliumtartalmú étrend lassítja a betegség romlását.

Kiss István szerint a magyarok naponta több mint 15 gramm sót fogyasztanak szemben a kívánatos 5 grammal; a mértéktelen sóbevitel szintén növeli a veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. Az időben felismert magas vérnyomás és diabétesz megfelelő kezelése és szinten tartása a betegek több mint felénél elegendő a vese védelméhez.