„Hirtelen minden elsötétült”

„Az ájulás az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásnak tünete, legtöbbször a vérellátás átmeneti csökkenése idézi elő” – mondja Szirmák Eszter kardiológus. Ilyenkor lelassul a pulzus, a hasüregi szervek erei kitágulnak, ezért aztán az agy kevesebb oxigéndús vért kap. Az ájulás közvetlen kiváltó oka sokféle lehet: előidézheti ijedtség, kellemetlen látvány, nagy meleg, tartós egy helyben állás, nehéz fizikai munka során kialakuló folyadékvesztés, vagy éppen az elégtelen folyadékbevitel. Az eszméletlen beteget úgy kell lefektetni, hogy a lábait kissé felpocoljuk, így több vért kap az agy és néhány perces pihenés után az ájult magához tér. Kis idő múlva ültessük fel, ne hagyjuk hirtelen felállni, ugyanis könnyen megtörténhet, hogy ismét megszédül – magyarázza a doktornő.

Forrás: sxc.hu

Az eszméletvesztést előidéző véráramlás-csökkenést azonban nem csak múló állapotok, hanem bizonyos betegségek is kiválthatják. Az egyik a szívritmuszavar, ami lehet hirtelen fellépő szapora, de gyors, rendetlen szívverés is. Ezek a zavarok csak akkor okoznak keringésmegingást, ha a beteg felkel és valamilyen tevékenységbe kezd, mert ilyenkor a szervezet fokozott oxigénigényét a beteg szív nem tudja kielégíteni, s bekövetkezhet az ájulás. Az is előfordulhat, hogy valaki a munka befejezése után lesz rosszul. Ilyenkor az történik, hogy a terhelés megszűnésével a szívverés percenkénti száma lecsökken, ám az izmokban lévő erek még tágult állapotban vannak: a vérnyomás gyorsan leesik és megint ájulás a végeredmény. Ezért is nem szabad például egy megerőltető futás után azonnal leállni: lassú, levezető sétával billenthetjük helyre a szívműködést – ad tanácsot a kardiológus.

Hirtelen felálláskor is előfordulhat ájulás. Ilyenkor a gyorsan leeső vérnyomás idézi elő az agyi keringészavart, amelyet akár vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése is okozhat. Ha az ájulás viszonylag lassan következik be és figyelmeztető jelek – rossz közérzet, verejtékezés, émelygés – előzik meg, akkor a vér kémiai összetételének megváltozása az eszméletvesztés oka. Ilyen lehet a vércukorszint esése következtében fellépő csökkent vérszéndioxid-szint. Az ájulás okát – különösen ha többször is előfordul – orvosi vizsgálatnak kell tisztáznia. A kardiológus megvizsgálja a szívműködést, megnézi van-e esetleg vérrög a szív üregeiben. A vérvizsgálat információt ad arról, vérszegény-e a beteg, esetleg nem az alacsony vércukorszint okozta-e a panaszokat – sorolja a szakember.

A hisztériás ájulás nem valódi. Ilyenkor csak látszólag veszti el az eszméletét a beteg, nem izzad, nem változik sem a vérnyomása, sem a pulzusa, és a sápadtság sem jellemző.

A doktornő felhívja a figyelmet arra, hogy az egészséges felnőttek és gyerekek esetében is fontos a kellő mennyiségű folyadékfogyasztás és az, hogy a reggeli semmiképpen ne hiányozzon a napi étkezésből, mert az éhség a vércukorszint leesését okozhatja. Az előbbiekhez hasonlóan a rendszeres testmozgásról sem szabad megfeledkezni, mert ez segít a vérkeringés és az állóképesség javításában.