A leggyakoribb férfibajok

„Majdnem kétszer annyi férfit ér infarktus, mint nőt. Ennek egyrészt az az oka, hogy a nőket védi a hormonrendszerük, másrészt az, hogy az életmódbeli rossz szokások – valljuk be – inkább a férfiakra jellemzők" – mondja Szirmák Eszter kardiológus. Annak ellenére, hogy az utóbbi években kissé javult a helyzet – az egészségtudatosság, különösen a fiatalabb férfiak esetében egyre fontosabbá válik – még mindig meglehetősen lehangoló a kép. Az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkohol és az állandó stressz mind a szívbetegségek kialakulásához vezetnek. Egy szívroham akkor következik be, amikor a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, megszűnik a szöveti oxigénellátás, pusztulni kezdenek a szívizomsejtek. Az infarktus maga - döntő többségében – nem más, mint a koszorúér elmeszesedésének végső állomása – magyarázza a szakember.

Férfisors. Megelőzhető bajok

Forrás: sxc.hu

„Mindig egészségesnek hittem magam. Bár sokat dolgoztam, és a dohányzásról – bár többször megpróbáltam – nem tudtam lemondani, úgy gondoltam, nem történhet velem nagyobb baj. Azaz nem is gondoltam ilyesmire. Az első, kicsit ijesztő tünetek akkor jelentkeztek, amikor egy családi kiránduláson, egy emelkedőn felfelé kapaszkodva, annyira kifulladtam, hogy meg kellett állnom: kellemetlen, nyomó fájdalmat éreztem a mellkasomban, nehezen kaptam levegőt. Nem szóltam senkinek, de amikor nem sokkal később – kisebb fizikai terhelésre – ugyanezeket a jeleket éreztem, elmentem egy szakorvoshoz. Kiderült, hogy anginás rohamaim voltak, amelyek – mint az orvos figyelmeztetett - egy esetleges szívroham kialakulását jelezhetik” – meséli Endre, 54 éves interjúalanyunk.

Nagyon fontos, hogy a legkisebb gyanús panasz esetén keressük fel az orvost. Ha fennáll koronária betegség gyanúja, negatív nyugalmi EKG-vizsgálat mellett fontos elvégezni a terheléses EKG, valamint a szívultrahang-vizsgálatot is, természetesen egyéb laborvizsgálatokkal együtt – hívja fel a figyelmet a kardiológus.  Majd így folytatja: fontos tudni, hogy egy nyugalmi EKG vizsgálattal nem lehet kizárni a koszorúér-betegséget, de a szakembernek fontos információkkal szolgálhat a görbe: megmutatja - például - van-e szívritmuszavar, milyen a szívinger, hogyan működnek a szívizomsejtek.

Ha valaki éjszaka arra ébred – a hajnali órákban következik be a legtöbb szívroham -, hogy fáj a mellkasa, izzad, nehezen veszi a levegőt s a tünetek 10 perc után sem múlnak, azonnal mentőt kell hívni. Az idő nagyon fontos tényező, mert ha valóban infarktus alakult ki, az első hat óra meghatározó jelentőségű a további életkilátások miatt. Ebben az időszakban ugyanis még lehetőség van olyan beavatkozásra, amivel megakadályozható, hogy jelentős szívizom-károsodás alakuljon ki, sőt még az elzáródott ér keringése is helyreállítható. Ezt az ér katéteren át történő tágításával érhetjük el, ami – hangsúlyozza ismét a szakember  – csak hat órán belül végezhető el, mert utána már visszafordíthatatlan károsodások érik a szívizmot. Az ország minden területén működnek ilyen gyors beavatkozásra képes katéteres laboratóriumok, ha tehát érezzük a figyelmeztető jeleket, ne késlekedjünk.

Az infarktus utáni időszakban – fokozatos terheléssel – minél aktívabb életet kell élni. Az, hogy milyen terhelhetőség mértéke, egyénenként változik, ezt mindenki kitapasztalja egy idő után.  A nehéz fizikai munkát kerülni kell, de a rendszeres séta, a kocogás, az úszás mindenképpen jótékonyan hat. Ugyanakkor komolyan oda kell figyelni az életmódra: sokszor tapasztalom, hogy az első ijedtség elmúltával a betegek újra visszatérnek régi életformájukhoz: ez az, amit nem lenne szabad”  - említi a férfiak rehabilitációjának nehézségeit Szirmák doktornő.

Sorravettük azt is, hogy a másik rettegett betegségnek, a stroke-nak – amely a férfiaknál 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő, mint a nőknél – melyek a legfontosabb rizikótényezői. „Lényegében ugyanazokat a káros életviteli faktorokat lehet felsorolni, mint a szívroham előzményei esetén; itt azonban a magas vérnyomás is fontos tényezője lehet egy agyi katasztrófának: a hipertónia 3-4-szeresére emeli a szélütés kialakulásának veszélyét" - sorolja a szakember, aki szerint megfelelő életmóddal és a vérnyomás beállításával a stroke-os esetek nagy része elkerülhető lenne. S ez bizony igen fontos, hiszen egy szélütés alkalmával – mivel az agy bizonyos részeiben ilyenkor nem megfelelő a vérellátás, így nincs elég oxigén – megszűnnek az agy bizonyos funkciói. Ezt jelzik a stroke tünetei is: szédülés, beszéd vagy látási zavarok, a tájékozódási képesség elvesztése, fejfájás, eszméletvesztés.

Amikor bekövetkezik a stroke, minden egyes perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtek millióinak pusztulásával, és különböző agyterületek elhalásával járhat. Míg az infarktus inkább a hajnali órákban, addig a szélütés zömmel délelőtt, 8-10 óra között következik be. A teljes felgyógyulás ebből betegségből meglehetősen ritka, mert bár a betegek egy részénél visszatér az idegrendszer legtöbb működése, a szélütés bizony maradandó károkat – beszéd és mozgászavar – okozhat.