2008.08.27. - 11:08 | 
#12
Kulcsár Hajnal
küldés e-mailben
cikk nyomtatása
betűméret"Közel négy éve vegetáriánus vagyok, és épeszű. Az elején még fogyasztottam tejtermékeket és tojást, ma már nem eszem semmilyen állati eredetű táplálékot, igaz, olykor nem egyszerű. Leszoktam a dohányzásról, leadtam pár kilót, elmúlt az asztmám, egyszóval jól érzem magam a bőrömben" - összegzi Tünde nevű, harminc éves forrásunk, milyen hozamai voltak életmódváltásának.
Életfelfogásával nincs egyedül a fiatal hölgy, a civilizációs betegségek - magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések, túlsúly, felnőttkori cukorbetegség, allergia, asztma - kiküszöbölése miatt egyre népszerűbb a húsmentes táplálkozás. A vegetáriánus életmód nem mai hóbort, gyökerei időszámításunk előtti korokra nyúlnak vissza. Több ezer évvel ezelőtt már Egyiptom papjai is megtagadták a húsfogyasztást, a vegetáriánus tanok alapjait pedig az ókori görög orvos-filozófusok teremtették meg. A vegetáriánus táplálkozás vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl - egyes vallások tiltják az állati eredetű táplálékok fogyasztását, míg mások az állatok leölését tagadják meg - egészségügyi aspektusokat is magában foglal.
Barnáné Susa Éva, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) dietetikusa az egészséges életmód lényegét nem feltételenül a hús elutasításában látja. „Azt vallom, hogy vegyes, azaz állati és növényi eredetű táplálékot is fogyasszunk. A nem szakszerűen összeállított, állati eredetű termékektől mentes étrend káros is lehet a szervezetünkre, különböző kóros állapotokat idézhet elő" - mondta el a hvg.hu-nak az ÁNTSZ dietetikusa. Persze nem mindenki van tisztában azzal, hogy mekkora fehérjemennyiségre van naponta szükségünk, így húsfogyasztással adagoljuk túl magunkat. Az ideális mennyiség testsúlykilogrammonként 0,8 gramm – ez azt jelenti, hogy ha valaki 60 kilogrammot nyom, akkor körülbelül 50 gramm fehérjére van szüksége naponta, aminek fele növényi, fele állati eredetű kell legyen. 10 dkg hús átlagosan 20 g fehérjét tartalmaz, emellett fogyasztunk tejet, tejterméket, és tojást. Fontos tehát, hogy megtaláljuk a helyes arányt - hangsúlyozza a dietetikus.
„Az az igazi, ha valaki nem divatból lesz vegetáriánus, hanem mert életmódváltást akar, ez tehát túlmutat a húsról való lemondáson" - fogalmaz az ÁNTSZ szakembere. A szemléletükben is sokféle vegetáriánusok elutasítják az olyan termékek fogyasztását, amelyhez az állatok leölése szükséges, jobbára nem fogyasztatnak alkoholt, nem dohányoznak, rendszeresen mozognak, és sok időt töltenek a természetben. Kíméletes eljárásokkal készítik ételeiket, kizárólag természetes ízesítőket, zöldfűszereket használnak, és vizet, gyógyteákat isznak. Ha tehetik, nem vásárolnak olyan termékeket, amelyeket a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságát fokozó vegyszerekkel kezeltek.
A fentiek alapján öt fő vegetáriánus-irányzatot különböztetünk meg. A legszigorúbb változata az úgynevezett vegán táplálkozási forma. Ez kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását engedélyezi, azaz csak zöldséget és gyümölcsöt, szélsőségesebb esetben azt is csak nyersen. A makrobiotikus táplálkozás gerincét pedig teljes értékű gabonafélék adják, ezt zöldségfélék, hüvelyesek egészíthetik ki. Vannak, akik az állatok leölését ellenzik, noha húst és halat nem esznek, de tejtermékeket és tojást igen. Létezik egy teljesen enyhe variáció is, ami előzőekhez képest még halat és baromfihúst is tartalmaz – ez a szemi-vegetáriánus táplálkozási forma. Akik ez utóbbit követik, igazán nem vegetáriánusok, de a vörös hús elhagyása is egyfajta fokozata az életmódbeli váltásnak - szögezi le a dietetikus.
