Harc a rákkal: gyógyító mérgek

Ahogy Bodoky György professzor, a Szent László Kórház onkológiai osztályának főorvosa mondja, az elmúlt tíz évben kétségkívül a gyógyszeres terápia fejlődött a leggyorsabban.  „A célzott gyógyszeres terápia nem keverendő össze a kemoterápiával. A kemoterápiánál alkalmazott sejtmérgek nemcsak a rákos, hanem az egészséges sejteket is károsítják. A célzott gyógyszeres terápiákkal azonban már lehetőség van arra, hogy kifejezetten a daganatsejtekre mérjenek csapást. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek felismerik azokat az alkotórészeket, amelyek csak a daganatsejtekre jellemzőek, és ott fejtik ki hatásukat. Nem véletlenül hívják ezeket smart drug-nak, azaz intelligens gyógyszernek” – magyarázza a szakember.

Kezelésen. Mellékhatások nélkül nem megy

Forrás: Stiller Ákos

Az intelligens gyógyszereknek két csoportjuk van. Az egyikbe az angiogenezis-gátlók tartoznak, amelyek gátolják a rákos sejtek fejlődéséhez szükséges vérellátást. A sejtek osztódásához, burjánzásához elengedhetetlen a megfelelő oxigénellátás, amelyet a hajszálérrendszer biztosít. Az egészséges szervezetben is indul sejtosztódás, és képződnek kisebb tumorok, ezek fejlődése azonban leáll, ha nem fejlődhet ki a saját érstruktúrájuk. Rosszindulatú daganatok és áttétek akkor fejlődnek ki, ha a sejtek képesek saját oxigénellátásuk érdekében olyan faktorokat termelni, amelyek beindítják a hajszálerek fejlődését, azaz az angiogenezist. Az ezt gátló gyógyszerek ezt a folyamatot akadályozzák meg. Ezekkel a szerekkel bíztató eredmények születtek az előrehaladott vastagbél-, emlő- és vesedaganatok kezelésében.

Az osztódás gátlása

A másik csoportba tartozó gyógyszerek a rákos sejtek osztódását akadályozzák. Daganatok akkor keletkeznek, ha kórosan felgyorsul a sejtszaporodás. Ez akkor következik be, ha egy szabályozási zavar következtében megbomlik a sejtosztódás-sejthalál folyamatának egyensúlya. A sejtosztódásról szóló információ a sejt felszínén lévő növekedési faktor receptorából indul el. Az információt jelátviteli molekulák adják át egymásnak a sejten belül, és az így jut el a sejtmagig. Ha sikerül meggátolni azt, hogy a sejt felszínén lévő receptor növekedésre, osztódásra utaló jelet adjon, akkor megakasztható a daganat növekedése.

A kutatások számos olyan fehérjét azonosítottak, amelyek kizárólagosan vagy lényegesen nagyobb számban vannak jelen a daganatsejtek felszínén, mint a normális sejtekén. Ezek tehát kiváló céltáblául szolgálnak, ha ide akarjuk eljuttatni az intelligens, csak a ráksejtekre ható gyógyszert, amely blokkolja a kórós sejtosztódásról szóló információt adó „átjátszó állomásokat”. Vannak ugyanakkor olyan rákos sejtek, amelyekben egy mutáns gén miatt a sejtfelszíni receptor jelzése nélkül is megindul az osztódás. Ebben az esetben tehát hiába blokkolják a sejtfelszínen lévő receptort, a sejt osztódását nem lehet leállítani. Ma már a célzott gyógyszeres terápia előtt elvégzett vizsgálatok ki tudják mutatni, hogy jelen van-e a sejtben ez a mutáns gén. Ezzel egyre pontosabban meg lehet állapítani azt, hogy hogyan reagálnak a gyógyszerre a különböző tumorok. Ennek eredményeként egyénre szabott kezeléseket lehet alkalmazni, amitől javul a kezelés hatékonysága.

Ezeket a gyógyszereket azonban nem lehet minden tumorfajtára alkalmazni. Csak akkor vethetők be, ha a rákos sejtekben vannak csak rájuk jellemző alkotóelemek. A gyakorlatban ezért ezeket a speciális gyógyszereket is sebészi beavatkozással, sugárterápiával, kemoterápiával kombinálva alkalmazzák. Bevett módszer a rákos sejtek működésének vagy növekedésének blokkolása a gyógyszerrel és az erősebb kemoterápia alkalmazása. Az intelligens gyógyszerek igen drágák: egy kezelés megközelítően 400 ezer-1 millió forintba kerül. Előfordul, hogy egy beteget hat hónapon át hetente vagy havonta kezelnek, tehát a terápia költsége eléri a 6-8 millió forintot. A beteg is „fizet” a kezelésért, hiszen a célzott gyógyszeres terápia sem mentes a mellékhatásoktól. Ezek azonban kevésbé súlyosak, mint a kemoterápiánál, hiszen itt a sejtpusztító hatás is kisebb. Mindemellett itt is előfordulnak kiütések, pattanások, sőt gennyes bőrelváltozások, sebgyógyulási problémák, magas vérnyomás.

Hiába hát a modern gyógyszerek, a rákkezelés továbbra sincs súlyos mellékhatások nélkül? A tudomány még most is csak ilyen durva módszerekkel tud küzdeni az alattomos betegséggel szemben, a beteg pedig kénytelen elviselni a kezelés kellemetlen hatásait, elvégre mégiscsak az életéről van szó? Bodoky György professzor szerint a lényeg az, hogy a mellékhatás a kezelés után megszűnik, a hatás azonban megmarad. „Egy vakbél kezelésének is súlyos mellékhatásai vannak, és sok kellemetlenséggel jár, hiszen a gyógyításához fel kell vágni a beteg hasát, és a műtét után egy ideig még fájdalmai lehetnek, de az eredmény önmagáért beszél” – mondja a szakember.

Gyógyító mérgek

A daganatok elleni küzdelemben továbbra is meghatározó szerepe van a kemoterápiának. Ezek a sejtmérgek – citosztatikumok – a daganatsejtek kontrollt vesztett osztódását gátolják azzal, hogy roncsolják a DNS-nek az osztódást segítő elemeit. A tumoros sejtek az egészséges sejteknél gyorsabban osztódnak, a citosztatikumok pedig a sejtek osztódásának különböző szakaszaiban hatnak. A múlt század negyvenes éveiben fedezték fel, hogy a nitrogén-mustár vegyületek alkalmasak erre a célra. Az elmúlt évtizedekben újabb és újabb szerek jelentek meg. A kemoterápiát is műtéttel és sugárkezeléssel kombinálják. Áttétek esetén képes mérsékelni a tüneteket és javítani az életminőséget, alkalmas arra is, hogy csökkentse a betegség kiújulásának kockázatát.

A kemoterápia hossza a daganat típusától, a gyógyszerek fajtájától és a kezelés céljától függ. Egy kezelés időtartama 5-7 óráig vagy néhány napig is tarthat. A kezeléseket naponta, hetente, 2-3 hetente, havonta ismétlik meg. Egy onkológus alapvetően 20-30-féle kemoterápiás gyógyszer közül választhat, de emellett vannak  ritkában alkalmazott készítmények is. Egy kemoterápia költsége átlagosan 130-140 ezer forint körül van, de az alkalmazott gyógyszertől függően ez 1 millió forint fölött is lehet.  „Magyarország nem rossz a helyzet abból a szempontból, hogy az új készítményekhez viszonylag gyorsan hozzá lehet jutni” – mondja Thurzó László, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai Kollégium elnöke. Azt is hozzáteszi, hogy sok hazai onkológiai centrumban folyik új gyógyszerek klinikai vizsgálata, és ennek köszönhetően az ottani betegek a legmodernebb készítmények kapják meg.

Mint már szó volt róla, a kemoterápiával alapvetően az a probléma, hogy az egészséges gyorsan osztódó sejtekre, így a szőrtüszők, a száj- és bélnyálkahártya sejtjeire, valamint a fehérvérsejtekre is káros hatást fejt ki. Emiatt kell számolni olyan mellékhatásokkal, mint a haj és a szőrzet kihullása, hányás, hasmenés, étvágytalanság, fáradtság, bőrpanaszok, allergiás jellegű reakciók. A kemoterápia befejezése után ezek a mellékhatások általában elmúlnak.

A témában bővebben az Egészség Plusz 2010 című kiadványunkban olvashat.