Bár a fűtési szezonban jóval gyakoribb a szén-monoxid okozta rosszullétek száma, de minden időszakban, akár a kánikula kellős közepén is előfordulhatnak mérgezéses esetek. „Volt, hogy egy fodrászszalon vendégeihez kellett mentőt hívni, mert a folyamatosan működő vízmelegítő és a forró, szélmentes időjárás miatt felgyűlt a helyiségben mérgező gáz” – mond példát a nem évszakfüggő gondra Zacher Gábor toxikológus.
|
|
|
Szén-monoxid-mérgezés. Oxigénhiány |
| Forrás: Stiller Ákos |
Azt, hogy nem csupán az emberi gondatlanság vezethet bajhoz, Berecz Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa is megerősíti. „Főleg a viharos szélnek lehet jelentősége a szén-monoxid-mérgezésben, mert ennek hatására megváltozhatnak az épületben a levegő-bevezetésének vagy az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok. A következmény pedig az, hogy a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése nem megfelelő” – magyarázza a szakember. A füst elvezetését egyrészt a kémény eltömődése, vagy a nem megfelelően méretezett kémény okozhatja. A kérdésre, hogy mi akadályozhatja az égéstermék távozását, a szakember azt mondja, hogy akár egy helyéről kiesett tégla, vagy éppen egy madárfészek okozta torlasz is megállíthatja a füst távozását.
A lakásban a nyitott égésterű tüzelőberendezések okozhatnak bajt, ezek közül is elsősorban a gázkészülékek (cirkók, átfolyós vízmelegítők). Berecz szerint sokszor a kellő körültekintés hiánya miatt alakulhat ki akár életveszélyes mérgezés is, és „ez nem csak a gázszerelő, hanem a mi gondatlanságunk következménye is lehet. Hogy csak néhány példát említsek: ha letakarjuk a fürdőszobai szellőzőrácsokat, vagy légelszívót építünk be egy olyan helyiségbe, ahol fokozott légzárású ablakok vannak, könnyen baj lehet. De az is előfordulhat, hogy az építkezés, vagy a lakás átalakítása során önkényesen figyelmen kívül hagyjuk a hatósági előírásokat” – sorol néhány, akár komoly gondot is okozó lehetőséget az adjunktus. „Ez utóbbi – például – akkor fordulhat elő, ha egy új tüzelőberendezést a régi kéménybe kötnek be úgy, hogy ennek sem ellenőrzése, sem esetleg szükséges átalakítása nem történik meg” – figyelmeztet Berecz Tibor.
Azt már Zacher Gábor mondja, hogy a szén-monoxid igen erős mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomhoz már nagyon kis koncentrációban is könnyen kötődik a káros gáz: ennek az lesz az eredménye, hogy szervezet oxigénfelvétele és ellátása akadályozottá válik. „A súlyos oxigénhiány károsíthatja a tüdőt, a szívet, az agyat, akár marandó károsodásokat is okoz, nem beszélve a végzetes következményről. Mivel a gáz teljesen szagtalan, sokszor csak a rosszullét figyelmeztet arra, hogy valami gond van. Fejfájás, hányinger, fülzúgás, szédülés a kezdeti tünetek: ezeket sokan csak múló rosszullét jeleinek hiszik, nem is gondolva arra, hogy mérgezés állhat a gyengeség mögött. Ha továbbra is beszívjuk a szén-monoxidot, erőteljesebb állapotromlás léphet fel: izomgörcs, bénultság, fulladás, eszméletvesztés is kialakulhat, de még ezek a tünetek sem mindig egyértelműek – ezért is fordul elő, hogy infarktus, vagy agyvérzés gyanújával érkezik a beteg a kórházba” – sorolja a toxikológus. Azt is hozzáteszi, hogy abban az esetben mindenképpen szén-monoxid- mérgezésre kell gyanakodni, ha a beteg potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodott (kazánház, garázs, fürdőszoba), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeztek a panaszok.
Abban persze egyéni eltérések lehetnek, ki mennyi mérgező gázmennyiséget tud elviselni. „Van, aki még semmilyen tünetet nem észlel, míg a helyiségben tartózkodó társa már rosszul van. Mindenesetre, ha bármi arra utal, hogy szén-monoxid került a levegőbe, azonnal menjünk ki a szabadba és hívjunk segítséget - figyelmeztet Zacher. A kezelésről szólva elmondja, hogy 100 százalékos oxigént adnak a betegnek maszkon át, de a méregtelenedést sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá egy olyan hiperbárikus kamra tehetné, ahol „2 és fél atmoszférás nyomás alatt, tiszta oxigént adva, már 20 perc alatt segíthetnénk a betegen. Jelenleg az országban egyetlen ilyen kamra található, de mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza az itteni kezelést, így ezt szén-monoxid-mérgezés esetén nem tudjuk igénybe venni” – hívja fel a figyelmet a toxikológus.
Arra a kérdésre, hogy hogyan előzhetjük meg a gázmérgezést, Berecz Tibor azt mondja, hogy az előírásosan telepített és lelkiismeretesen karbantartott berendezések és a kémények mellett sem árt, ha olyan érzékelőt is beszerzünk, ami jelzi, ha megemelkedik a levegő szén-monoxid koncentrációja.