Cukorbeteg vagyok. Miről kell lemondanom?

A diabétesz az egyik olyan betegség, amely kizárólag gyógyszerrel nem gyógyítható, nem kezelhető. Az étkezések után az elfogyasztott szénhidrátból származó cukor a sejtekbe való beépüléséhez inzulinra van szükség, amely cukorbetegeknél nincs vagy csak korlátozott mennyiségben van jelen, illetve elválasztása késve indul meg, s ez a vércukorszint megemelkedéséhez vezet. A diétás kezeléssel a gyors vércukoremelést okozó ételek és italok fogyasztásának kerülésével és a napi többszöri, egyénre szabottan meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmazó étkezéssel ehhez az állapothoz alkalmazkodhatunk. Az étrend összeállításakor túlsúlyosoknál a testtömeg normalizálása, a szervezet optimális tápanyagellátása és a normoglikémia (a normálishoz közeli vércukorszint) biztosítása a cél.

Diéta egy életen át. Egészséges!

Forrás: sxc.hu

A cukorbeteg étrendje megegyezik az egészséges táplálkozási ajánlásokkal, tehát a javasolt élelmiszerekből, ételekből és italokból válogatva a családdal, barátokkal együtt lehet és kell étkezni, de figyelembe kell venni az egyénileg meghatározott energia- és szénhidrát mennyiségét. Nem különleges élelmiszerek fogyasztásáról van szó, tehát a mindennapokban nem feltétlenül kerül többe a cukorbeteg étkezése. Természetesen alkalmanként fogyasztható diabetikus készítmény, de fontos ezek tápanyagtartalmát is áttanulmányozni és szénhidráttartalmát a napi összmennyiségbe beszámítani.

Javasolt a gyakori, azaz naponta öt-hatszori étkezés (három fő- és két-három kisétkezés), a bőséges étkezést követő vércukor-emelkedés kiküszöbölése és a testsúlygyarapodás megelőzése végett. Minden étkezés meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmazzon, a szervezet inzulin érzékenységének napszakos ingadozásainak figyelembe vételével. A helyesen összeállított cukorbeteg étrend legnagyobb részét (50 energiaszázalékát) a szénhidrátok alkotják, amelynek egész napi és étkezésenkénti mennyisége egyénileg meghatározott, összhangban áll a gyógyszeres, illetve inzulinos kezeléssel. (A nyersanyagok pontos kimérésére grammos pontosságú mérleg használata javasolt).

A gabonafélék közül előnyben részesítendők a rostokban gazdag kenyérfélék, péksütemények, a durum lisztből készült tészta és a barna rizs. Gyakori fogyasztásra ajánlottak a zöldségköretek, rakott és sűrített főzelékek, saláták, idényzöldségek, savanyúságok. A mérsékelt szénhidráttartalmú salátazöldségek (például uborka, fejes saláta, zöldpaprika) korlátozás nélkül fogyaszthatók. A száraz hüvelyesek (például lencse, szárazbab) bár kedvezően alacsony glikémiás index-szel (vércukoremelő hatással) rendelkeznek, szénhidrát- és energiatartalmuk kiemelkedően magas, ezért étrendbe iktatásukat kis mennyiségben és csupán alkalomszerűen javasolt. Az értékes rost-, vitamin- és ásványianyag-forrásként említhető, elsősorban idénygyümölcsök napi rendszerességgel, nagy mennyiségben szerepeljenek az étrendben, több részre elosztva, lehetőleg nyersen. Kerülendő a magas glikémiás indexű szőlő, a jelentős szénhidráttartalmú aszalt gyümölcs, valamint banán, szilva és természetesen a cukros konzervek. Egy nap maximum fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék fogyasztható, a napszakos inzulinérzékenység figyelembe vételével és szénhidráttartalmának beszámításával.

Ajánlott a nagy rosttartalmú étrend. A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, de jelentős ballasztanyagot jelentenek a szervezet számára, telítettségérzetet keltenek, amelynek a jóllakottságérzés kialakulásában van szerepe. Jelenlétükben a szénhidrátok lassabban, a zsírok kisebb mértékben szívódnak fel, kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, javítják a szénhidrát-toleranciát, csökkentik az elhízás, érbetegségek és vastagbélrák kockázatát. A diétában a gyors vércukoremelő hatású (magas glikémiás indexű) ételek, italok kerülése és az alacsony glikémiás indexű nyersanyagok megfelelő (zsírszegény) konyhatechnológiai eljárással történő elkészítése javasolt. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek csökkentik az étkezés utáni vércukor emelkedést, ezáltal mérséklik az inzulin választ, segítik megelőzni az elhízást és az érbetegséget. A glikémiás indexet befolyásolja a táplálékkal együtt fogyasztott fehérjék, zsírok és élelmi rostok mennyisége is. Ezek lassítják a szénhidrát felszívódását, azaz ilyenkor az étkezést kisebb vércukor-emelkedés és laposabb vércukorgörbe követi mintha ugyanennyi szénhidrátot fogyasztanánk a fent említett anyagok nélkül.