Elfelejtett jelszó

Koraszülöttek halálozása

Életet menthet az oltás

RSV: ez a rövid neve annak a légúti óriássejtes vírusnak, amely leginkább a koraszülöttek körében okoz súlyos, a légutakat érintő, gyakorta halállal is végződő betegséget. Az, hogy az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a hazai csecsemőhalálozás – 2008-ban minden idők legalacsonyabb arányát érte el – az egyrészt a koraszülött intenzív osztályok szakmai munkájának, másrészt a védőoltásoknak köszönhető.

 
 


Ahogy Balla György, a Magyar Perinatológiai Társaság elnöke mondja, az elmúlt év óta a koraszülötteket itthon is védeni lehet az RSV fertőzéssel szemben is. „Azoknak a babáknak az oltása indokolt – nem kötelező oltásról van szó – akik a 28. terhességi hét előtt és 1500 gramm alatt születtek. Ők nagyon védtelenek a kórokozó ellen, így az életüket mentheti meg, ha oltást kapnak." Erre adatokkal is tud szolgálni a gyermekgyógyász: a tavalyi vírus-szezon, vagyis a 2008 decembere és 2009 márciusa között beadott oltások hatékonyságát jelzi, hogy a 125 koraszülött közül, akik védettek voltak, csupán 24 esetben regisztráltak légúti betegséget, de halál az RSV miatt egy esetben sem következett be.

A kérdésre, hogy a nagyobb súllyal és később, illetve a rendes időre született kisbabáknak ajánlható-e az oltás, Balla György a következőket válaszolja. „A 28. és 32. hét között mérlegelni kell, hogy esetleg szükség lehet-e a külső védelemre – a szakember ilyenkor elmondja a tudnivalókat, tanácsot ad, de a szülőnek kell döntenie. Ugyanakkor egy fejlett, időre – 32. hét után - és megfelelő súllyal megszülető csecsemőnél nincs szükség a vakcinára, az ő szervezetük már megfelelő fejlettséggel rendelkezik. Egyébként az RSV egy felnőtt, vagy egy nagyobbacska gyerek esetében csupán futó náthát és enyhe tüneteket okoz” – magyarázza a szakember. De nem csak a kis súlyú, éretlen koraszülöttek esetén menthet életet az oltás, hanem a veleszületett szívbetegségekben szenvedő gyermekeknek is fontos lehet.

Azt már Szatmári András, gyermekkardiológus, a Gyermekszív Központ vezetője mondja, hogy a veleszületett szívhibáknak számos fajtája van, de ezek jó része ma már műtéttel korrigálható. „Míg 10-15 évvel ezelőtt csak 6-8 éves kor körül kerülhetett sor a szívkorrekcióra, ma már általában 2 éves korig minden babát megműtünk. Léteznek olyan szívbetegségek, melyek miatt a tüdőkeringés fokozott lehet, s ennek mértékétől függően emelkedhet a kisvérköri nyomás is." Mivel különösen a tüdő eredetű magasvérnyomással járó esetek vezetnek bizonyos idő után a szívben visszafordíthatatlan változások kialakulásához, így ilyenkor már az említettnél is korábban, 6 hónapos korig megtörténik a korrekció. Több éves tapasztalat, hogy a fokozott tüdőkeringés fennállásakor még nagyobb az esély a légúti fertőzésre, és ha egy műtét előtt álló babánál alakul ki alsó légúti gyulladás, nem operálható, s ez súlyosbítja az állapotát – hívja fel a figyelmet a kardiológus. Azt is hozzáteszi, hogy a másik veszély az, ha az RSV fertőzés a műtét után alakul ki: ez is életveszélybe sodorhatja a gyenge immunrendszerű, kis súlyú babákat. „Azok a szívrendellenességgel született kicsik, akik védve vannak respiratory syncytial vírus ellen, könnyebben vészelik át a lábadozás időszakát is. A becsléseink szerint évente 20-30 veleszületett szívrendellenességben szenvedő baba esetén indokolt feltétlenül az RVS elleni oltás - fűzi még hozzá Szatmári András.   

Várhatóan háromszáz, a 28. hét előtt született koraszülött lesz jogosult az Egészségügyi Minisztérium által ez év elejétől támogatott védőoltásra, amelyet a hazai intenzív centrumokban lehet kérni. Az oltási időszak novembertől 2010 márciusáig tart: a 32. hét előtt született babák számára - ha a szülő kéri az oltást - családnak kell finanszíroznia a védettséget. 






Aj�nlom a Gurura