„Az, hogy könnyebb és egyszerűbb lesz az életünk, ha pozitívan gondolkodunk, az egészen biztos, de manapság túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a tanácsnak. Nem lehet és nem is kell mindig derűsen szemlélni a világot: vannak helyzetek, amikor igenis a rossz érzésnek, a szomorúságnak van helye és ideje, ráadásul, ha állandóan azon erőlködünk, hogy elűzzük az agyunkból a negatív gondolatokat, az rengeteg energiát felemészt" – véli Rusznák Tamás életvezetési tanácsadó, mediátor. Majd folytatja: az, hogy alapvetően milyen a személyiségünk nagy részben attól függ, milyen genetikai állományt örököltünk, de a neveltetésünk és a későbbi személyes tapasztalataink is hozzátesznek ahhoz, milyen beállítottságú emberré válunk. Tudományos vizsgálatok során állapították meg, hogy az, miképpen reagálunk egy történésre, milyen módon gondolkodunk, milyen következtetéseket vonunk le egy-egy eseményből, nagyon jól és pontosan leírható különféle mintázatokkal, amelyek alapján besorolható az adott személy. Ezek a mintázatok olyan sémák, amelyek mentén az illető él és gondolkodik.
|
|
|
Optimizmus. Jóból is megárt? |
| Forrás: sxc.hu |
Valószínűleg mindenki olvasott, hallott már olyan történetet, amelyben az érintett arról mesélt, hogy a nagyon vágyott esemény beteljesült: megkapta álmai állását, nyert egy autót, találkozott élete szerelmével. Ahogy Rusznák Tamás mondja, semmilyen kutatás, felmérés nem készült arról, hány ilyen eset történt valóban, mármint ahhoz képest, ahányan nagyon, de nagyon szeretnénk valamit. A bevonzás hatalmában sokan hisznek – ha sokat gondolok rá, megkapom, megnyerem -, de itt is a már említett mintakövetéses magatartás érvényesül: a pozitív, „biztosan sikerül” – gondolatok arra a sémára terelik a cselekedeteinket, aminek az lehet a végeredménye, hogy valóban megvalósul az álmunk. A pozitív gondolatok hatására ugyanis kreatívabbak leszünk, többféle megoldási lehetőség jut eszünkbe, jobban odafigyelünk olyan dolgokra, amelyek közelebb visznek a vágyott célhoz, s amelyek fölött egyébként elsiklanánk. Ezek sokszor nem tudatosan zajlanak, hanem automatikusan működnek így – magyarázza a mediátor.
A gondolkodj pozitívan szlogent talán inkább – bár kevésbé hangzatos – a változtasd meg gondolkodási félautomatizmusaidat felhívásra kellene cserélni, hiszen a környezetünkhöz való hozzáállásunk megváltozása nagyban e sémák átalakításánál múlik. „Ha egy barátomnak - akinek adok a véleményére - arról panaszkodom, hogy rossz a házasságom, s erre ő azt tanácsolja, hogy váljak el, akkor ez a megoldás válik egy időre erőteljesebbé a gondolkodásomban, és elkezdem erről az oldalról nézni a kapcsolatomat. A tanács átbillent egy másik gondolati sémára, ami ugyan nem tudatosan, de hat a cselekedeteimre" - hoz példát Rusznák. Nos, a gondolataink pozitív irányba terelésének is ez a lényege: ha tudatosítjuk, hogy másként is meg lehet közelíteni egy problémát, többféle út is vezet a megoldáshoz, nem csak az általunk eddig járt és ismert, akkor elindulhat egy olyan átalakulási folyamat, aminek az lehet a vége, hogy az illetőnek sikeresebb, de mindenképpen más lesz az élete. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy embert nem lehet alapvetően megváltoztatni: ha már 10-20 százalékban sikerül a kitaposott ösvényeiről letéríteni, az már jól érzékelhető átalakulást jelent.
Szakértőnk még azt is hozzáteszi, hogy azok a sikeres kiadványok, amelyek a pozitív gondolkodásról, mint a siker titkáról írnak, ügyesen kivédik azt a – valószínűleg – sokaknál felmerülő problémát, hogy a leírtak pontos betartása ellenére sem valósulnak meg a vágyott célok. Ez – a könyvek szerint – korántsem az adott módszer hibája: a sikert kívánó olvasó a ludas, aki még nem fejlesztette tökélyre a negatív gondolatok törlését.

2009.09.10. - 21:27 |
Máger Judit
küldés e-mailben
cikk nyomtatása
betűméret



