A nevetés gyógyít: de hogyan?

Norman Cousins, laikus kutatási eredményei által kristályosodott ki a szociális és pszichoszociális tényezők szerepe az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés terén. A 70-es években a Saturday Review író-szerkesztőjeként dolgozó Cousinsnál autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Úgy gondolkodott, hogy ha a stressz ront az állapotán, akkor a pozitív érzelmektől biztosan jobban lesz. Orvosa jóváhagyásával egy sor vicces filmet „írt fel magának”. Végül a betegség csillapodott, Cousins pedig cikket írt, amely megjelent a New England Journal of Medicine-ben. Élményeit könyv formájában is rögzítette 1979-ben. A könyv bestseller lett és egy új terület felé vezette a kutatókat: az integratív orvoslás (hagyományos és a modern orvoslás elemeit egyesíti) és az életmód-gyógyászat felé.

Az élet sója

Forrás: sxc.hu

A nem tudományos alapokat Cousins fektette le, de sok orvoskutató csapott le rá, többek közt Lee Berk a 80-as években. Korábbi munkáiban Berk és munkatársai felfedezték, hogy a vidám nevetés hatása meglepő és jelentős. Két hormon: a béta-endorfin (a kedélyállapotot szabályozó vegyületek családja) és az emberi növekedési hormon (HGH, amely segít optimalizálni az immunrendszer működését) szintje 27 illetve 87 százalékkal növekedett azoknál a résztvevőknél, akik humoros filmeket néztek. Ezt a növekedést nem tapasztalták azoknál, akik nem néztek ilyen műsorokat. Egy másik tanulmányból az derült ki, hogy a vidám nevetés csökkentette három káros stresszhormon szintjét is: a kortizolét (szteroid stressz hormon), az epinefrinét (más néven adrenalin) és a dopakét (a dopamin fő katalizátora), 39, 70 illetve 38 százalékkal. Ezen stresszhormonok krónikusan magas szintje rombolja az immunrendszert. 

Cukorbetegeknél is vizsgálták a vidám nevetés hatását. A diabétesz egy anyagcserezavar, amely növeli a szívbetegségek, a vakság és más immunrendszeri, neurológiai és érrendszeri szövődmények kockázatát. Felfedezték, hogy a nevetés, mint megelőző terápia emeli a jó koleszterin szintjét és csökkenti a gyulladást.

Húsz súlyos cukorbeteget, akik magas vérnyomással és magas vérzsír-szinttel is küzdöttek, két csoportba osztottak. A K (kontroll) és az N (nevetés) csoportra. Mindkét csoport tagjait standard módon kezelték a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas vérzsír-szint miatt. A kutatók mindkét csoportot 12 hónapig követték nyomon. A vérükből mérték a stresszhormonok (epinefrin és norepinefrin), a HDL-koleszterin, a gyulladást jelző citokinok szintjét, amely jelzi a gyulladást és a keringési rendszer betegségeit. Az N csoport tagjai 30 perces, saját maguk által kiválasztott humoros műsort is néztek a fenti kezelések mellett

A nevetős csoportba tartozó betegek (N csoport) epinefrin és norepinefrin-szintje alacsonyabb volt a második hónap végére, amely alacsonyabb stresszszintre utal. Megemelkedett vérükben a „jó” (HDL) koleszterin szintje. Az év végére a kutatócsoport jelentős javulást tapasztalt az N csoport esetében: a HDL-koleszterin szintje 26 százalékkal emelkedett náluk, míg a kontroll (K) csoport esetében mindössze 3 százalékkal. A káros C-reaktív proteinek szintje 66 százalékkal csökkent az N-csoportban, a K-csoportban pedig 26 százalékkal.

A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a nevetés, mint kiegészítő kezelés a cukorbetegeknél csökkentheti a stresszt és a gyulladásos válaszokat, továbbá emelheti a „jó” koleszterin szintjét. A szerzők szerint a vidámság csökkentheti a cukorbetegséghez kapcsolható keringési panaszok és a metabolikus szindróma mértékét. Ám további tanulmányok szükségesek az eredmények kiterjesztéséhez és tisztázásához.