Miért, és kik horkolnak?

„Az esetek többségében úgynevezett jóindulatú horkolásról beszélünk: ez általában testpozíció függő, csak háton fekve kialakuló, egyenletes horkolás, ami önmagában semmilyen gondot nem okoz, persze azon kívül, hogy zavarja a környezetét” – mondja Terray-Horváth Attila neurológus. Majd folytatja: akkor beszélünk betegségről, ha szaggatottá, hangossá válik a horkolás és a beteg fulladozása is megfigyelhető. Ezt hívják alvási apnoénak, vagyis légzéskimaradás szindrómának: ilyenkor az alvó minden egyes lélegzetvételkor felébred, és levegő után kapkod. Ezek a felébredések annyira rövid ideig tartanak, hogy a beteg reggel egyáltalán nem is emlékszik rájuk, pedig gyakoriságuk akár a százat is elérheti egy éjszaka során. Mivel egy-egy légzéskimaradás legalább tíz másodpercig tart, néhány beteg - súlyosabb esetben – alvásidejének háromnegyed részében nem vesz levegőt – hívja fel a figyelmet a szakember.

Alvás közbeni légzéskimaradás. Nem veszélytelen

Forrás: sxc.hu

Mivel oxigénhiányt okoz a szaggatott horkolás, ez a beteg szervezetében káros elváltozásokhoz vezethet: magas vérnyomás, keringészavar alakulhat ki. Fáradtan, álmosan ébred, s ez az egész napjára hatással van. A zavart éjszakák után kevésbé tud odafigyelni a munkájára, hiszen az alvási apnoéban szenvedők szinte bármikor és bármilyen helyzetben képesek elaludni. Statisztikai adatok is jelzik, hogy ezek az emberek legalább négyszer több közúti baleset alanyai, mint egészséges társaik.

Ahogy Terray-Horváth doktor mondja, van néhány veszélyeztető tényező, amely a leggyakoribb oka lehet az alvásfüggő légzészavarok kialakulásának. „Az elhízottak fokozottan számíthatnak éjszakai zavarokra is, hiszen a zsírréteg szűkíti a garatot, s így akadályozza a folyamatos éjjeli levegővételt. Ráadásul a kialakult apnoe miatt egy bizonyos növekedési hormon termelése is lecsökken, ennek pedig az lesz a következménye, hogy az éjszakai zsírégetés akadozottá válik, így a betegek hízása – az esetleges fogyókúra ellenére is – tovább folytatódik. Az alkohol és a dohányzás is elősegíti a légzéskimaradás kialakulását. A cigarettázók körében háromszor gyakrabban fordul elő a betegség, aminek oka, hogy a dohányzás hatására károsodhat az a reflexkör, ami a garattágító izmok nyitva tartásáért felelős. A felsőlégúti allergia is előidézheti az éjjeli légzéskimaradást, mivel az orrgarat nyálkahártyájának megvastagodása nehezíti a levegő áramlását a légutakban.

Az alvási apnoéban szenvedők általában feledékenyek, ingerlékenyek és lehangoltak – ezek a tünetek hirtelen is jelentkezhetnek, de előfordul, hogy évek alatt alakulnak ki. Az apnoésok gyakran panaszkodnak reggeli fejfájásra és a szexuális vágyuk is csökkenhet. Sokszor alábecsülik vagy éppen más okra vezetik vissza ezeket a tüneteket; főleg a családtagok fedezhetik fel, hogy az éjjeli zavar áll a nappali problémák mögött. Az, hogy milyen súlyos a légzéskimaradás, annak megítélésére alváslaboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. Fájdalmatlan diagnosztikai módszerek alapján döntik el a szakemberek, hogy egy adott esetben mennyire nagy a baj, mennyire szűkül, illetve záródik be a garat az alvás során, s ezek után javasolnak terápiát.

Bár a horkolás és az ezzel összefüggő gondok zömmel a férfiakat sújtják, a nők és gyerekek is érintettek lehetnek. A nők esetében a változókor ideje az, amikor gyakoribbá válhat a horkolás. Ennek oka, hogy az ösztrogénszint a menopauzában csökken, s ez hatással van a garatizom szabályozására.
Ahogy a neurológus mondja, alvási apnoéban általában azok a gyerekek szenvednek, akik túlsúlyosak vagy a garatmandulájuk megnagyobbodott. Ezek a gyerekek nyugtalanul alszanak, nehezen veszik a levegőt, s ha már nagyobbak, az is feltűnő lehet, hogy iskolai teljesítményük csökken, lomhák lesznek.  Ha egy szülő észreveszi, hogy a gyereke horkol, mindenképpen jelezze az orvosnak.