„1933-ban sikerült Angliában három kutatónak emberből influenzavírust kitenyészteni, amit majd csak az ötvenes évek végén, az elekromikroszkóp segítségével vehettek szemügyre a virológusok. Ez a kép általában egy gömböt mutatott, de a hosszúkás formájú kórokozó sem volt ritka. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vírus belsejében egyrészt genetikai információt tartalmazó RNS-szálak, másrészt különféle fehérjék helyezkednek el, amelyek immunológiai tulajdonságai alapján sorolták be a kutatók az influenza kórokozóit az ismert három csoportba” – ad rövid történeti áttekintést Berencsi György virológus. A C-típus az, amelyik nem változik, nem okoz nagy járványokat, szemben a B és az A-vírussal, amelyek folyamatosan átalakulnak, rendszerint mutációk révén. A természetben egyébként 144 fajta influenzavírus létezik, de ezek közül szerencsére csak kevés betegíti meg az embert. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a spanyolnátha kórokozója sertésből, míg az 1957-es ázsiai, és az 1968-as hongkongi járvány vírusa szárnyasból került át az emberi szervezetbe.
Ahogy Berencsi doktor mondja, a köhögés az, amely nagyon sok légúti fertőzést terjeszt. „ A köhögés során a levegőbe kerülő nyálcseppecskéket lélegezzük be, amelyek, ha süt a nap, és hideg van, igen hamar kiszáradnak, a bennük lévő vírusok pedig elpusztulnak. Ám ha nedves, ködös az idő, minden feltétel adott a vírusok terjedésének, és egy influenzajárvány kialakulásnak. Azonban a náthát okozó vírusok – a náthát, hasonló tünetei miatt gyakran influenzaként emlegetik az emberek – legtöbbje nem belégzés, hanem érintés útján kerül a szervezetbe. Ha egy náthás ember ráköhög valamilyen tárgyra, s azt megfogjuk, majd megérintjük az arcunkat, vagy megdörzsöljük a szemünket, máris megtörtént a fertőzés. Az, hogy nem minden fertőzött lesz beteg, annak köszönhető, hogy a vírusszaporodást megállítja az interferon, amely egy olyan fehérje, amit a fertőzött sejt kezd el termelni, hogy megvédje a környezetét. A vírus ugyan nem pusztul el, de a védőanyag miatt képtelenné válik a szaporodásra: ilyenkor várni kezd, hogy megszűnjön az interferon hatása vagy termelődése. Ez például akkor következhet be, ha a hidegben kabát nélkül megyünk ki a szabadba: a lehűlés ellen a testünk az erek összeszűkülésével védekezik. Az orrnyálkahártya sejtjei, ahol a vírus lapul, lehűlnek, nem kapnak elég oxigént és abbahagyják az interferon termelését. Ezért mikor a sejtek ismét felmelegszenek, elindul bennük a vírusok szaporodása – hiszen nincs már ellenanyag - és ez vezet a betegség kialakulásához.
A nátha oka tehát nem az, hogy megfázunk, hanem az, hogy a megfázás hatására csökken a szervezet védekezése, ami utat enged a fertőzés elszabadulásának. Ez azt jelenti, hogy ha nem kerül a kezünkre és onnan a nyálkahártyánkra a kórokozó, akkor a megfázás és sok más betegség sem fog bekövetkezni. Ha például mindig kesztyűt viselnénk, vagy tartózkodnánk a kézfogástól, akkor igen nagy eséllyel előzhetnénk meg a fertőzéseket. Egyáltalán nem véletlen az, hogy nagy népsűrűségű országokban meghajlással köszönnek az emberek, hiszen ha a japánok vagy a kínaiak álladóan megérintenék egymást, valószínűleg ma már sokkal kevesebben lennének – ad magyarázatot bizonyos társadalmi szokásokra a szakember, majd egy híres kísérletet említ, ami ismét csak azt bizonyítja, hogy a náthát kiváltó rhinovírus nem köhögéssel terjed. „Eszkímókunyhó-kísérletnek nevezték el a kutatók azt a vizsgálatot, amely során egy hideg, párás helyiségbe néhány náthás és néhány egészséges embert ültettek be. Az utóbbiakat megkérték, hogy húzzanak kesztyűt a kezükre. S bár több óra hosszat üldögéltek együtt a szobában a beteg társaikkal, mégsem lett náthás egyik egészséges személy sem. Ha nem viselnek kesztyűt, többen megbetegedtek volna, hiszen unalmukban babrálni kezdtek volna az arcukon, megvakarták volna az orrukat, vagyis bejuttatták volna a vírust a szervezetbe”.
OLDALTÖRÉS: A pihenés a legjobb gyógymód
Míg a náthára a bő váladékképződés, addig az influenzára a hirtelen fellépő magas láz, a végtagfájdalom, az erőteljes fejfájás a jellemző. Az influenza egyébként nem más, mint szervezet fehérjemérgezése, ugyanis a már említett interferon, ami hat a megfázást okozó vírusra, az influenzát kiváltó A vagy B-vírus esetén hatástalan marad. A sejtek pedig egyre csak termelik a védőanyagot, aminek végül mérgezés lesz az eredménye: ez okozza az influenza előbb felsorolt nagyon kellemetlen tüneteit.
Akár nátháról, akár influenzáról legyen szó, mind a két esetben az a leghatékonyabb gyógymód, ha a beteg otthon marad és pihen. „Mivel vírus okozta bajokról van szó, nem segítenek az antibiotikumok. Ezekre csak akkor lehet szükség, ha néhány nap elteltével sem múlnak a panaszok, vagy ismét felszökik a láz, ami már bakteriális fertőzésre utalhat” – mondja Ráthonyi Emese háziorvos, aki arra is felhívja minden betege figyelmét, hogy a lázcsillapítást csak 38 C felett kell elkezdeni, mert addig a megemelkedett testhőmérsékletnek védő szerepe van. Azt még hozzáteszi, hogy a krónikus betegek és 2 éven aluli gyermekek esetében más a helyzet, hiszen náluk komolyabb bajt is okozhat a láz: például egy inzulinos cukorbetegnél a felgyorsult anyagcsere miatt hypoglikémiát, míg a piciknél veszélyes lázgörcsöt válthat ki.
Azt már a virológus teszi hozzá, hogy még mindig tartja magát az a tévhit, hogy nátha vagy enyhébb légúti fertőzés esetén a szervezet megerőltetésével legyőzhető a betegség. „Különösen a sportolók gondolják azt, hogy ha náthásan edzésre mennek, elmúlik a bajuk. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez igen veszélyes. Vannak ugyanis olyan vírusok, amelyek a szívizmot támadják meg: ezeknek sokszor csak láz nélküli, náthaszerű tüneteik vannak. Mivel a vírusfertőzés okozta szívizomelhalás egyáltalán nem fáj, így csendben, minden jel nélkül pusztulnak el a szívizom vagy a hajszálerek sejtjei. Ki kell tehát feküdni minden megfázást, mert a néhány napos pihenő esetleg életet is menthet” –figyelmeztet a szakember.
A vírusfertőzéseknek különösen gyengébb immunrendszerű emberek vannak kiszolgáltatva. Az influenza elleni védőoltás mindenképpen ajánlott a 60 éven felülieknek, és a krónikus betegségben szenvedőknek. Az immunrendszer leromlását azonban pszichés tényezők is kiválthatják. A válás, családi tragédia, a munkahely elvesztése, a feladatok hiánya miatti kiüresedés mind jó táptalaja lehet a vírusoknak.